Összecsap a torrent és a Spotify
Letölthető torrentként a Radiohead-frontember Thom Yorke új albuma. Mint ahogy az összes többi is a világon. Csakhogy ez a lemez legálisan, sőt a zenész kezdeményezésére került fel a torrentoldalakra. Kérdés, hogy az új formátum a zenekiadás forradalmához vezet-e, vagy a Bittorrent Bundle-t lenyomják a nagy kiadók és a kalózletöltések.
Régen minden jobb volt. Az offline korban az előadóknak a kiadók segítettek eljutni a közönséghez, akik így beszerezhették a mindennapi hallgatnivalót, a közvetítő pedig megkapta a jussát. Ezt borította fel az internet, amellyel egy fura, köztes állapot jött létre: a zenész már elérhetné közvetlenül is a zenehallgatót, de a kiadó mégis lehúzza a profit nagy részét, ezért mindenki őket utálja.
A helyzet átmenetiségét mutatja, hogy a zenestreamelő szolgáltatások a felhasználó számára már közvetlenebbé tették a hozzáférést a legális zenéhez, de a jogdíjak még mindig keresztülfolynak a kiadókon. Ennek eredményeként mintha eltávolodott volna egymástól a zenész és a közönség érdeke. Az átlagfelhasználó telefonon is el akarja érni a zenét, közben felfedezne új előadókat és mások által összeállított listákat, vagy az ízlése alapján válogatott zenefolyamot hallgatna. Az előadó pedig közben szeretne megélni a zenéjéből.
A folyamatosan változó piac szereplői egyre gyakrabban kísérleteznek új kiadási és terjesztési módszerekkel. Ebből lett korábban a CD, így tudott forradalmat csinálni az iTunes, ezért született meg az előzetes letöltést és tárolást meghaladó streamelés is. És ezért adta ki Bittorent Bundle-ként a legújabb, Tomorrow's Modern Boxes című szólóalbumát Thom Yorke, a Radiohead frontembere.
A zenébe költözik a bolt
A formátum lényegében egy torrentfájl, amelyet az adatátviteli protokollt kitaláló cég, a Bittorent hozott létre. A céljuk, hogy közvetlenül, a kiadókat a buliból teljesen kihagyó megjelenést tegyenek lehetővé az alkotóknak. A Bundle csomagot jelent, és arra utal, hogy egy-egy ilyen összeállítás nemcsak zenét tartalmazhat, hanem bármit, amit az alkotó el akar juttatni a közönségének.
A Bittorrent szerint nem a zene érhető így el boltban, hanem a bolt költözik a zenébe, ami magyarra fordítva azért kevésbé forradalmi: nagyjából annyit jelent, hogy a csomagot letöltve a felhasználó először mindig valamilyen ingyenes kedvcsinálót kap, és ezután nyílik lehetősége további, zárolt tartalmak feloldására. Azt, hogy ehhez mire van szükség – fix ár, választható adomány, vagy csak egy emailcím – maga a tartalom előállítója döntheti el.
A crapware árnyéka
Szigorúan véve nem Yorke az első, aki pénzt láthat a bittorrentes együttműködésből. Még 2012-ben, a Bundle-program indulása előtt DJ Shadow torrent formájában adta ki egy albumát, amelyet ingyen le lehetett tölteni, és a csomag része volt egy médialejátszó is. A szoftveriparból ismert módon a felhasználó dönthetett úgy, hogy a járulékos programot nem telepíti, de ha mégis, akkor a gyártója jutalékot fizetett a Bittorrentnek, amelyből a zenész is részesedést kapott.
Yorke albuma az első fizetős Bundle, de maga az ötlet nem új, hiszen a tavaly májusi indulás óta már eddig is több mint száz készült el (nem mind zenés, vannak például filmes csomagok is). Júniusban a Bundle-letöltések elérték a 100 milliót, de az ingyenes ízelítő letöltéseivel együtt Yorke albuma önmagában a 3 millióhoz közelít.
Az egész ötlet lényege a közvetlen kapcsolat a zenehallgatókkal, ami a közönségépítés mellett azt is jelenti, hogy a kiadók kihagyásával az előadók alacsonyabb áron tudják kínálni a zenéjüket, és az ár nagyobb része marad náluk. A Tomorrow's Modern Boxes 6 dollár, ebből 90 százalék megy közvetlenül az előadónak, 10 százalékot tart meg a Bittorrent. Magukban a fájlokban nincs másolásvédelem, de a torrentet egy vásárlással csak kétszer lehet letölteni. Összehasonlításképp: Philip Selway, a Radiohead egy másik tagja iTuneson árulja a saját szólólemezét, 9,99 dollárért vagy 9,90 euróért, amiből a kiadóhoz megy 7 dollár, a többi az Apple-nél marad.
A dolog előnyei az előadóknak a közvetlenség mellett, hogy ez olcsóbb, mintha mondjuk egy weboldalra töltenék fel a számokat, hiszen a torrentet a felhasználók osztják meg egymással, így nem kell szerverért és sávszélességért fizetni. Nincsenek zenére korlátozva sem, a csomagban együtt lehetnek a számok videókkal vagy fényképekkel. De interaktívvá is tehető a Bundle, Moby például a zenei alapjai remixelésére hív, a Beats Antique az élő háttérvetítéseik kellékeit isbedobta a csomagba, a Cut/Copy pedig 3d nyomtatási fájlokat mellékelt a klipjéhez. Ez a közönségnek is előny, hiszen túlmutat a passzív zenehallgatáson. Emellett nem kell regisztrálniuk, így személyes adatot megadniuk sem harmadik félnek, az emailcímüket csak a zenész kapja meg.
Az első kérdés, amely felmerülhet a projekttel kapcsolatban, hogy erkölcsileg mennyire vállalható egy előadó részéről, ha olyan értékesítési csatornát használ, amelyen mindössze a tartalom 0,3 százaléka legális.
A Bittorrentnek elméletileg semmi köze a kalózokhoz, de hiába próbálja a cég már jó idejelevedleni a ráaggatott kalózimázst, nem mindenki hajlandó elvonatkoztatni a torrent illegális használati módjától. A David Lowery amerikai zenész által alapított The Trichordist blog példáulelég keményen elküldi Yorke-ot, amiért összeszűri a levet minden művész legnagyobb tolvajával, amely először meglopta a zenészeket és az őket súlyos pénzekkel promótáló kiadókat, majd meggazdagodott a kalóztartalmakra húzott hirdetésekből, most pedig rátelepszik a nagy nevekre, és még részesedést is kér, hogy terjessze a tartalmukat, amit eddig is ellopott. Persze a Bittorrentet felelőssé tenni azért, hogy emberek illegális tartalmat torrenteznek, kicsit olyan, mintha a Firefoxot hibáztatnánk a pedofil pornóért, de a szakma megosztottságát és a cég megítélését mindenesetre jól érzékelteti a kirohanás. Pedig maga az az alapállás is erősen vitatott, hogy ártalmasak-e egyáltalán az ingyenes letöltések a szórakoztatóiparnak.
Aki tölt, az költ
Egyre több kutatás jut arra az eredményre, hogy a torrentezés nem árt kimutatható mértékben a szórakoztatóipari bevételeknek, sőt vírusmarketingként még jót is tesz neki. Azok a kalózok pedig, akik hajlandók költeni, mélyebben a zsebükbe nyúlnak, mint akik egyáltalán nem töltenek le illegális tartalmat.
Közben változnak a zenei piac erőviszonyai is, és több kiadó, többféle zene válik elérhetővé,színesedik a kínálat. Az is az ipar átalakulását mutatja, hogy ha egyes kiadók kevesebb pénzt is látnak az eladásokból, a zenészeik mindeközben többet keresnek az élő fellépéseikkel és a merchandising-üzlettel. Több ezer zenész pedig már marketingeszközként is használta a Pirate Bayt, elég nagy sikerrel.
De talán az egyik legjobb példa a torrentezés és a legális szereplők összetett kölcsönhatásaira, hogy a fekete letöltések értékes statisztikát jelentenek a tartalomipar számára. Segítenek például abban, hova érdemes koncertet szervezni, de a Netflix is ezek alapján dönti el, milyen filmeket vegyen fel a kínálatba egy-egy új piacon.