- A tűzhal minden halrajongó kedvence: megnövekedett, színes úszóik miatt akváriumok millióiban tartják őket világszerte.
- De a tűzhalak valójában agresszív zabálógépek, amik ha kikerülnek természetes környezetükből, óriási pusztítást végezhetnek.
- És az elmúlt harminc évben pont ez történt az Atlanti-óceán partvidékénél.
Ráadásul tényleg mindent megesznek. Eddig több mint hetvenféle hal maradványát találták meg kifogott tűzhalak gyomrában, és azokon a területeken, ahova csak az utóbbi években jutottak el, még nem is vizsgálták őket.
Az elhízás új jelenség, a tűzhalak őshonos környezetükben nem engedik el ennyire magukat. De ott többet kell küzdeniük az élelemért, az ott élő kisebb halak ugyanis már megtanulták, hogy ha tűzhal jön, menekülni kell az alapvetően lassan mozgó, és színe miatt messziről feltűnő hal elől. Másrészt pedig ott vannak természetes ellenségeik: sügérek és angolnák is simán vadásznak tűzhalakra. Az Atlanti-óceán nagyobb halai nem ismerik még a tűzhal ízét, ezért nem is tekintik zsákmánynak az amúgy is veszélyesen tüskés halakat. Ráadásul ha otthoni környezetben nincs elég táplálék, akkor az idősebb tűzhalak simán megeszik a fiatalabb példányokat.
De ebben az új környezetben nincs ilyen veszély, és a tűzhalak amúgy is durvábban szaporodnak, mint a tűznyulak. Egyéves korukra már ivarérettek, utána pedig pár naponta negyvenezer ikrát képesek lerakni.
Ezért fordulhat elő, hogy egy darab tűzhal képes öt hét alatt kiirtani egy zátony kisebb halainak négyötödét.
A remény persze nincs még teljesen veszve. Korábbi kutatások már igazolták, hogy ha valahonnan sikerül visszaszorítani a tűzhalakat, utána a korábban őshonos halak képesek oda visszatérni, és akár a korábbi populáció 70 százalékát is felépíteni. Ehhez viszont az kell, hogy támadásba induljon a tűzhalak egyetlen természetes ellensége, az ember.
Az Egyesült Államokban most elindult a tűzhalhalászat, délebbre pedig kimondottan a tűzhalakra szerveznek halászversenyeket. A hal meglepően ízletes, bár kicsit ront a marketingen, hogy vannak, akik szerint a mérgező ciguatoxin nevű anyagot tartalmazza, ami egy a korallzátonyok mellett élő eukariótából származik. Mindenesetre eddig egyetlen mérgezéses esetet sem jelentettek az Egyesült Államokból, és a tudósok is úgy sejtik, nem jelent veszélyt a hal fogyasztása. Abban nem nagyon hisznek a szakértők, hogy teljesen ki lehetne irtani ezekből a vizekből a tűzhalakat, most a cél a populáció kordában tartása lett.
(források és további olvasnivalók: Quartz, Slate, CNN, Nature, National Geographic, 444!!!)
